Reggel 7 órakor felsorakoztunk a 4 disznó mellé, aminek össz súlya kb 500 valahány kg volt. Szerencsénkre már ketté voltak hasítva, így egy kicsit könnyebb munkának néztünk elébe. 21 szorgos tagtárs segített a böllérnek. Az asszonyok a kinti és a konyhai főzésben segédkeztek, a fiúk és a férfiak a kinti munkát alig győzték. Nagyon jó hangulatban telt el a nap. Feldaraboltuk a disznókat, hurkát és préshurkát töltöttünk, dobozoltuk a füstre kerülő részeket, csomagoltunk, hogy minden rászoruló családnak jusson mindenből. A késő tízóraira elfogyasztott reszteltmájjal úgy jól laktunk (ez Zsuzsa, a főszakács munkáját dicsérte), hogy a disznóölési káposztát mindenki hazavitte, mert nem voltunk éhesek. Sötétedésre már mindenki hazaért kellően fáradtan.
Köszönjük a szombathelyi Önkormányzatnak, hogy támogatásával meg tudtuk venni a disznókat;
Janzsó Ferenc böllérnek (Újperint), aki szakértelmével nem először segíti a munkánkat;
a tagtársaknak, akik nem sajnálták az idejüket és az energiájukat.